A hajdan volt Ybl Miklós Műszaki Főiskola, mely a 2006/2007. tanévtől felvette a Szent István Egyetem Építéstudományi Kar nevet, számos lehetőséget kínál az intézményben folytatott tanulmányok ideje alatt közösségi, illetve kulturális szerepvállalásra. Ezek közé tartozik egy fiatal műemlékvédők által egy éve alapított egyesület, mely legfőbb célja a profitorientált és a nemtörődömség által gerjesztett lebontások megakadályozása, a lakosság figyelmének felkeltése. Tehát a 2008. október 31-én 12 fővel megalapított Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) építészeti kultúránk megóvásán munkálkodik a magyar vidéken, de legfőképpen Budapesten.

     Hogy mely területeken érvényesülhet egy ilyen közhasznú szervezet? Elsősorban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkájában segédkezhet, meggyorsítva ezzel az intézmény hatáskörébe tartozó feladatok kiértékelését, megoldását. Az FME kitüntetett figyelmet szentel a magyar (későbbiekben esetleg a határokon túli) építészeti emlékek felkutatásának, felmérésének, értékelésének, védetté nyilvánításuk kezdeményezésének és fenntartásuk elősegítésének. Javasolhatja ismertető táblák kihelyezését, állandó kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal, szervezetekkel, oktatási intézményekkel valamint a külföldi műemlékvédelmi szervezetekkel. Továbbá aktívan részt vehet könyvek és egyéb sokszorosított kiadványok kiadásában, forgalmazásában, szakmai kiállítások szervezésében, nem utolsósorban fontos feladatának tartja a lakosság tájékozódási jogainak és lehetőségeinek maximális biztosítását, a vélemények begyűjtését, majd ezek megfelelő módon való közvetítését az illetékes szervekhez.

   Az alábbi állomások vezetnek a műemlékké nyilvánításhoz:

• Az adott helyszín alapos feltérképezése (jegyzetelés, fotózás, alaprajzok, metszetek készítése).
• Egyéb rendelkezésünkre álló források kielemzése (kutatás levéltárban vagy egyéb arra érdemes helyeken).
• Szükséges egy átfogó tanulmány készítése megfelelő műszaki leírással, történelmi dokumentumokkal (alaprajz, rajz, fotó).
• A védelmi javaslat indoka pontokba szedve.
• Végezetül az elkészült pályázat benyújtása nyomtatott és digitális formában is a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési bizottságához.

Az FME első védelmi javaslatai nem máshol, mint Józsefváros utcáin, a Schulek Frigyes Szakközépiskola közvetlen közelében fogalmazódtak meg:

• A fenti ábrán, a citromsárgával jelölt épülettömb az egyesület szerint védelemre érdemes lenne (ez az egykori toloncház, mai nevén a Józsefvárosi Rendőrkapitányság).
• A narancssárga szín a fővárosi védelem alatt álló épületeket foglalja össze (tehát a Schulek épületegyüttesét).
• Végül a piros szín ábrázolja az FME által védésre javasolt épületeket. Ezek közül is kiemelt figyelem illeti a Mosonyi utca 1. szám alatt található bérházat, mely 1886-ban épült eklektikus stílusban Andretti Anselm kőfaragó mester számára. Mivel egy egyemeletes lakóházról van szó, fokozottan ki van téve annak a veszélynek, hogy szisztematikusan kivásárolják az ott élőket, a házat lebontják, majd egy - rosszabb esetben oda nem illő - épülettel "pótolják" a lerombolt építészeti emléket.

A képen: Mosonyi utca 1.

     A teljesség igénye nélkül tehát ezen munkák dicsérik az alig több mint egy éve megalakult műemlékvédelmi egyesület keze munkáját. (Budapest határain kívüli tevékenységeik külön fejezetet érdemelnének.) Az FME mindenki számára nyitott (nem elhanyagolható tény az sem, hogy mind alapító tagjai, mind segítői közt jelentős számú volt schulekes diák vállal szerepet), aki elhivatottságot érez magában, tehet műremekeink védelméért, Budapest páratlan eklektikus jellegének és nem utolsósorban a magyar vidék felbecsülhetetlen építészeti alkotásainak megóvásáért.

 A 3 hektáros telek már régóta közösségi célokat szolgál. Kelenföld és Lágymányos folyamatos kiépülésével egyidejűleg az 1920-as években kialakították a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) sportpályát, ami az 1970-es évekig meg is őrizte ezt a funkciót. Ugyanis ekkor kezdték el építeni az ország első nagyáruházát, a Skála Budapest Nagyáruházat. Az ünnepélyes megnyitóra 1976. április 3-án került sor. Az áruház egyedülálló volt hazánkban, új kategóriát teremtett. Az "budai Skála" hamar népszerű lett, 1979-ben már 7 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el, miközben az átlagfizetések 2-3000 Ft körül mozogtak. 

A „plázák” és a „teszkók” megjelenése óta a Skála vásárlóinak száma csökken, a 3 emeletes, 20000 m²-es áruházat egyre kevesebben keresték fel. 2005-ben az ING megvásárolta az épületet, de még két éven át biztosította a Skála működését. A budai Skála sikertörténete 2007. augusztus 7-én ért véget, ekkor kezdték el bontani a 30 éves épületet.

 

 

Schulek János 1872. december 26-án született, Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, 1894-ben szerezte meg oklevelét, ettől kezdve tanársegédként dolgozik. 1899 és 1902 között apjának segít a Halászbástya építésénél. 1903-tól műemlékek helyreállítását vezette, majd a húszas évektől magán- és középületeket is tervezett, ezekből gyűjtöttünk ki most párat. 1933-44-ig a Mátyástemplom renoválását irányította. Neki köszönhetjük a visegrádi palotát is, ugyanis 1934-ben ő találta meg a többméteres földhordalék alatt, a palota feltárásán egészen haláláig dolgozott. 1947-48 között a második világháborúban megsérült Halászbástya helyreállításán dolgozott. 1948. július 7-én halt meg.

 

 

 

 

 

A XIII. kerületi Pannónia Utcai Általános Iskola Schulek János első önálló munkái közé tarozik, az intézményt 1911-ben nyitották meg. A háromemeletes iskolában 40 tantermet és két tornatermet alakítottak ki. A negyedik emeleti manzárd napközis otthon számára készült. Az akkori igények szerint úgy tervezték az épületet, hogy a diákokat nemek szerint el lehessen különíteni (az első koedukált osztály csak 1928 indult).

 

 

 

 

 

 

 

Szadán a református templom 1928-ban épült fel a gödöllői út mellett, a volt jobbágyporták helyén, szemben a katolikus templommal. A kelenföldi és a szadai templom között felfedezhetünk hasonló motívumokat, stílusjegyeket.